Csak néhány gondolat mindazon
kérdésekre, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a kerti
tó tulajdonosok körében.
Az egészséges hal mozgása, viselkedése a
fajára jellemzőek. Optimális viszonyok esetén
jó étvággyal veszi fel a
táplálékot, különböző ingerekre
azonnal reagál, stb.Ha az észlelt tüneteket nem
találjuk meg a következőkben felsoroltak között,
vagy a kórmeghatározásuk nem egyértelmű,
okvetlenül forduljunk állatorvoshoz, illetve tapasztalt
haltenyésztőhöz. Halaink a tavakban sokszor rejtve
élnek és gyakran csak a megszokott etetési időben
és helyen jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy az
etetéskor megjelenő halainkat viselkedési
szempontból is rendszeresen ellenőrizzük.
A
frissen vásárolt, vagy természetes vízből
hozott halakat soha ne helyezzük egyből a tavunkba!!!!
Sajnos a kereskedők a vásárlót nem mindig
tájékoztatják, hogy a karanténozás
kötelező és, hogy mennyi probléma megelőzhető
vele......! Akár egy egyszerű felülfertőzés is
több ezer forint többlet költséggel jár
vagy a vásárolt hal is elpusztulhat.
Az idegen helyről hozott halak ún. gyors fürdetése
kifejezetten javasolt, még akkor is, ha az újonnan
jött egyedeken nem látunk betegségekre utaló
jeleket. A kórokozók ellen védekezhetünk, pl.
.3%-os sós fürdetéssel ( 10 l vízben 30dkg
konyhasó feloldva ).
A halbetegségek rendszerint mindig akkor jelentkeznek , ha az
addig optimális, vagy megfelelő szinten tartott
rendszerünkben valamely tényező erőteljesen
megváltozik ( akár a halak
vásárlásakor az áthelyezés! ).
Díszhalaink betegségeit leggyakrabban
paraziták okozzák, de nem elhanyagolhatók a
baktériumok és gombák okozta
fertözések sem. Ezért nagyon fontos a
megelőzés!
Minden új halat
érkezésekor előbb egy karantén
medencébe kell helyezni. Kellő megfigyelés
után, kb. 2 tünetmentes hét elteltével
helyezhetők végleges helyükre.
Halpenész
Egy nagyon sűrűn előforduló betegség! Ha halaink
bágyadtan úszkálnak, és a
testükön kisebb-nagyobb szürkés,
vattacsomóra emlékeztető felrakódások
vannak, akkor ebben az esetben biztosak lehetünk a gombás
(Saprolegnia) fertőzés jelenlétében. Ez a
betegség leggyakrabban a helytelen halkezelések,
szállítások, paraziták okozta
sérülések helyén jelentkezik. A
halpenész azon ritka betegségek közé
tartozik, amely csak a sérült egyedeket
károsítja, az egészségesekre való
átterjedése kizárt. Védekezés ellene
igen egyszerű.
Kezelés:
1., FMC-s tartós fürdö.
vagy
2., 3 %-os sós gyorsfürdetés.
Hasvízkór
A betegség kezdeti szakasza nehezen ismerhető fel. Később
a tünetek jól láthatók, mert a
testüregek vizenyővel telítődnek, ezért a szem
kidülled, a has térfogata megnövekszik, a pikkelyek
felborzolódnak és a végbél
kitüremkedik. A pikkelyek alól enyhe nyomásra szinte
pukkanva…..folyadék távozik. Sajnos a két
közkedvelt tavi díszhalunk, az aranyhal és a koi
ponty a hasvízkórra érzékenyebb halfajok
közé tartozik. Gyakran jelentkezik ez a betegség
szállítás, illetve hirtelen
vízminőség változások után. A
tünetek megjelenésével egyidőben a halak a
víz felszínén bágyadtan úsznak ill.
a sekély vízben tartózkodnak, és a
táplálkozást teljesen beszüntetik.
Kezelés: 1. Euro-quinn antibiotikum a halak
etetőanyagához keverve és beáztatva.
2. Chloromycetin-80mg/l hígításban, a halak
vízében oldva.
Darakór ( egysejtű
külső élösködők okozta betegség )
Talán a leggyakoribb halbetegség!
Fiatal halakra veszélyes, akár tömeges
pusztulást is okozhat. Kórmeghatározása
egyszerű, mert előre haladott állapotban az egysejtű parazita
apró fehér pöttyök formájában
jelenik meg a testen.A fertőzés nem csak a bőrön, a
pikkelyek között látható, hanem a
kopoltyúlemezeknél ill. az úszókon is
szemmel látható. A darakór ellen szinte a legjobb
védekezési módszer az FMC-s tartós
fürdetés ( 1.nap 1-1.2 ml / 100l víz, 2.-3.nap
0.5-0.6 ml / 100 l víz.......ezt követöen 1 hét
múlva javasolt megismételni a kezelést ).
Fátyolbetegség ( Costiozis )
Tavi körülmények között a
fátyolbetegség ugyancsak gyakran
előfordul......osztódással szaporodik, a víz
útján, vagy közvetlen érintkezéssel
kerül át egyik halról a másikra.
Rendkivül tág hőmérsékleti határok
között képes szaporodni, leggyorsabban 25-28 C
között. Előfordulására a legyengült,
zsúfoltan tartott állományokban
számithatunk. A beteg halak étvágytalanok, a
porlasztónál gyülekeznek, vagy a
vízfelszínen pipálnak, kézzel könnyen
kifoghatók. A halak uszonyain, bőrén és a
kopoltyún vékony fátyolszerű bevonat
képződik.
A betegség kezelése történhet 3%-os
sós gyorsfürdövel ill. FMC-s tartós
fürdövel.
Kopoltyúférgesség
A kopoltyúlemezkéken fehér elhalási foltok,
súlyosabb esetben hiányok láthatók. Az
ivadékok fejlődése lelassul, naponta ismétlődő
pusztulás.
Kezelés: 1 ml foszforsav-észter / m3 vízhez .